Siker és kudarc okok a játékos blogolásban

A Drakensang releváns promóciók nemcsak abból állnak, hogy a Bigpoint mint a Swarzen Auge német szerepjátékra épülő Drakensang Online fejlesztője mikor és milyen marketing / kommunikációs trükköket alkalmaz annak érdekében, hogy a játék tábora minél népesebb legyen. Az igazi marketing siker az, amikor egy cég eltudja érni, hogy saját területének propagálása szekunder forrásokból generálódjon, azaz a saját rajongói aktivitásának hatására, amely megmutatkozhat akár egy blog, közösségi oldalakon való aktivitás, fórumokon való ténykedések, stb. hatására.

blogroll

Csupán azért használtam a posztom címében a játékos blogolás kifejezést, mert érdeklődésem orientálódása is — már csak eme blog kapcsán is  — a játékok irányába mutat, azonban meg kell jegyeznem, hogy a sikerek és kudarcok a blogok területén általános jelleggel értelmezhetők.



A blogroll már régóta bevett szokás a különböző blogmotorok platformjain. Vannak egyes elcseszett blogszolgáltatók, amelyek nem engedik meg a bloggerek számára ennek az egyedivé tételét, így a blog írója ki van szolgáltatva a saját szolgáltatója megítélésének a relevancia tekintetében. Szerencsére nekem megadatik az a lehetőség, hogy ezt a szekciót egyedire szabjam, így a Kedves Olvasóimnak tudom garantálni, hogy valóban blogom témájával szoros kapcsolatot ápoló egyéb külső hivatkozásokat kínálok fel olvasgatásra. A forráskutatás azonban nem egyszerű feladat, még akkor sem ha valakinek több mint egy évtizedes gyakorlata van a „guglizásban”. Magyar vonatkozásban elég szegényes a felhozatal az online játékokkal, szerepjátékokkal kapcsolatos blogok témájában. Azonban azon hibák trendje, amelyek a blogolás kudarcához vezetnek a nemzetközi vonalon is totálisan ugyanazok.  A blogroll lényege valahol a kölcsönös reklámozásban van, de mivel a felek tartalma egymásra illeszkedik, így az olvasó nem reklámként éli meg, hanem nagyon is hasznos, informatív kapcsolódási pontnak. Persze minden naplót írónak a felelőssége a blogroll tartalmának alapos megválogatásában van, mert szokták mondani, hogy „madarat tolláról, embert barátjáról”.

Amikor kitűztem célul azt a feladatot, hogy kvalitatív partnereket keressek blogom számára, életszerű, hogy nagyon sok blogolás témájával kapcsolatos weboldalakon keresztül is átnyargaltam. Egyesek elkapták a tekintetem, megint mások felett elsiklottam. Völgyi Attila fotóriporter ne blogolj tíz pontból álló érvelése keltette fel a figyelmem, amely gondolkodásmód összességében megértette velem, hogy a legtöbb blog miért is sikertelen.  Az alábbiakban felsorolnám a fenti blog poszt hivatkozásról ezt a tíz pontot és itt a saját platformomon látnám el reakciómmal.

  1. Mert nagyon rossz az első 1-2 év, amíg nem olvassa senki. Alapvetően blogot írni akkor érdemes, ha napi frissítésben teszed, ezt 0 olvasottsággal igen demoralizáló. Tudom!
  2. Két esetben nem érdemes blogot írni, ha a blog témájához nem értesz, akkor minek, vagy ha értesz hozzá, akkor meg minek?
  3. A kommentek miatt. Blogot írni akkor érdemes, ha kapsz visszajelzést, de szigorúan tilos engedélyezni a kommenteket! Akkor meg minek? Vesztettél, na!
  4. Ha pénzt akarsz keresni vele. Kudarcra van ítélve, ne is próbálozz! Ha jól csinálod, nem fogsz, ha befekszel, akkor is keveset, akkor meg minek?
  5. Mert a blogod olvasói ingyenes szolgáltatásnak gondolják a blogod. Az is, mert annyira hülye vagy, hogy írod. Te ebből mit fogsz profitálni? Ne légy naiv, semmit.
  6. Ha maradtál volna a szürke tömegben, nem támadnának, azért gondold meg! Megérí? Folyamatosan fognak. Garantálom!
  7. Az előző tételből adódóan, proliknak csokoládét? Azért tudásod, kvalitásod szerint igen sok energiát beleraksz, profitálni nem fogsz belőle. Ha hülye vagy azért, ha profi vagy, azért. És még támadásokat kapsz, felmerül a kérdés, ezeknek? Hidd el, hülye vagy, ha belevágsz.
  8. Ha kicsit is diszlexiás vagy, eszedbe ne jusson! Pokol! Tudom.
  9. Sosem fogsz örülni! Ha valós értékeket képviselsz, nem lesz látogatottságod. Akkor minek? Ha netán véletlenül Index címlapra kerülsz, lesz [látogatottságod], de akkor nem fogsz örülni [a kommentek hiánya, vagy azok stílusa/tartalma miatt], szóltam!
  10. Csinálj mást! Tanulj nyelveket, sportolj, indíts startupot, gondlkodj, olvass! Sokkal többet profitálsz! Hidd el 🙂

Saját véleményem a blogolás első 1-2 évére vonatkozó 1. pontban megfogalmazott érvelésre:

Nem igazán értem, hogy az embert miért csüggesztené, bomlasztaná, esetleg frusztrálná az, hogy mások nem olvassák a blogját. Bár igaz a DSO -ról írt blogom mögött két esztendő még nincs, csak valamivel több mint egy év, de akkor sem pártolom azt, hogy azért írjunk blogot, hogy azt feltétlen sokan nézzék. Amikor az embernek ilyen médiauralmi törekvései vannak, a mögött mindig két dolog áll: vagy hatalom, vagy meggazdagodás utáni vágy. Nem azt akarom mondani, hogy nem szeretem a pénzt, de az a határozott véleményem, hogy egy blog sokkal sugárzóbb tud lenni, hogyha azt nem a nézettség iránti hajhászásból írják, s az  ötletek nem kényszer hatására jönnek, hogy na már megint kellene írni valamiről, hanem egészen egyszerűen az adott témán keresztüli inspirációból, amelyről a blog szól, az pedig ügye egy természetes folyamat, s az olvasóknak talán pont ettől lehet érdekes és értékes. Persze azt azért elmondanám, hogy személyemet nagyon sok vád éri —  de nem a DSO közösségből —, hanem egyéb külsősöktől, hogy persze engem azért nem érdekel, hogy ki olvassa a blogomat mert nem is az embereknek írom, hanem a Google-nek 😉 Persze ilyeneket csak az mond, aki nem ismeri azt a szerepjátékot amiről írok és nem tudja felfogni a különböző know-howk- közkinccsé tételének jelentőségét, értelmét. Egyébként szubjektív véleményem szerint Völgyi Attila a demoralizáció orvosságát pont abban látná, hogy legyenek már kommentek a blog posztoknál, mert, hogy egy blogger kedvét a posztolásokhoz azok hoznák meg igazán. Nálam sincsenek kommentek, mégis különböző forrásokból pl. Facebook, fórum, játékon belüli megkeresések egy csomó visszajelzést kapok, s ebből már azt a konzekvenciát is letudom vonni, hogy nem csak a Google Bot olvassa a cikkeim 😉

Reagálásom a második pontban megfogalmazottakra:

Völgyi Attila vélhetően ezt úgy értette, hogyha valaki egy adott szakterülethez nem ért, akkor ne fecsegjen már róla, mert 1) hiteltelenné teszi magát 2) hülyét csinál saját magából. Illetve rámutatott arra is, hogyha meg valakinél ennek az ellenkezője áll fent, s nagyon is ért az általa képviselt területhez akkor meg mégis minek blogol róla, talán azért, hogy Teréz anyáskodjon a proliknak?! Nos ha szigorúan üzleti értelemben nézzük, akkor természetes, hogy ilyen formában a blogolás egy hihetetlenül nagy öngól, hiszen ki a fene óhajtja teljesen INGYEN saját tudását másoknak átadni, hogy azok aztán csemegézzenek belőle, s esetleg egy jó kis üzleti fondorlattal, ők kaszáljanak az értékes ötleteken keresztül? Talán pont ez az egyik téveszméje a blogolás koncepciójáról alkotott közvéleménynek, amely a legtöbb blogot tévútra, a sikertelenség mezejére viszi. Miért kell a blogolást üzleti alapokra fektetni? Ha mentálisan úgy állunk hozzá a blogoláshoz, hogy saját kedvtelésünk miatt — ezt hívják hobbinak — akkor annak a blognak sokkal nagyobb lesz az ovációja, mintha már messziről érződne rajta a kommersz jelleg. S attól persze, mert egy blog hobbi jelleget ölt, még jelenthet az anyagi javak területén is bevételt, de azok természetes úton generálódott jelenségek lesznek, s nem a pénzhajhászás eredményei. Én a statisztikákból azt látom, hogy érdekes módon azok a blogok a legsikeresebbek és a különböző reklámfelületekkel foglalkozó cégek (pl. Google Adsense, WordAds, stb.) vagy egyéb affiliate lehetőségeket kínáló programok legnagyobb nyertesei pontosan azok akik hobbijelleggel írják a blogot.

Rövid megjegyzésem a harmadik pontjához:

A szemét megszűrésében a legtöbb blogmotor nagyon jó kommentekre kifejlesztett spam szűrőt tartalmaz. 80 %-os valószínűséggel az a hozzászólás, amely nem a spam részlegben fog landolni, még értékes is lehet. Persze az tény, hogy a legtöbben azért akarnak egy blogtémához hozzászólni, hogy tulajdonképpen saját magukat reklámozzák. Valahol ezt hívják komment spam-nek, amely rendszeresen megmutatkozik fórumokon, blogokon, a Wikipédiát is igyekeznek spammelni, s régebben a weboldalakhoz társított vendégkönyv is nagy slágere volt a spammelőknek. Igaz azt nem tudom, hogy miért mert SEO szinten semmit nem profitáltak belőle, sem akkor, sem most, hiszen a blogok többsége is a kommentekben elhelyezett linkeket automatikusan nofollow-ra helyezi, amely megmondja a keresőgépeknek, hogy ne kövessék le. Az én blogom kivétel, mert ha valaki értékes hozzászólást ad, akkor azt feltételezem, hogy a weboldala / saját blogja is releváns az én témámmal, akkor meg miért legyen nofollow és miért ne engedném? 🙂

Negyedik pont lereagálása: nem értek egyet vele, de a fenti pontokat részletesen véleményeztem, s annak szövegkörnyezetében tettem rá utalást, hogy egy bloggal azért lehet pénzt is keresni, csak ne ez legyen a fő cél 🙂

Gondolataim az ötödik pontra: profitálok sokkal többet mint bárki gondolná. Lehet nem közvetlenül pénzt, de úgy gondolom olyan dolgok profitálása, amelyek később aztán pénzszerzés lehetőségét is jelenthetik sokkal nagyszerűbb, mint közvetlen egy kis alamizsnát kapni. Gondolok itt a kapcsolati tőkékre. Sokszor írtam már róla, hogy a Drakensang Online -t egy közösségi hálózatnak tekintem, rengeteg barátot lehet itt szerezni, amelyek az idő múlásával kapcsolati tőkékké alakulnak. Jobb ez  mint a pénz, nem? 🙂

A hatodik pont orvoslása: a szakszerű gyomlását mindig el kell végezni. Az emberek önmagukban sokszor okosak, együttesen már a tömegek intelligenciája gyakran korlátozott. Éppen ezért a visszajelzéseket szűrni érdemes. Az építő jellegű kritikáknak, támadásoknak mindig van hasznuk. Ilyen támadásokat én is kapok a DSO közösségéből, de pont ez a jó benne. Miért lenne pont az a hibátlan ember aki a blogcikket írja? Néha tudhat tévesen, és értelmezhet tévesen félre Ő is bármit. Nem jó akkor a több szem, többet lát alap, s a háttérben levő pozitív jellegű kritikák?!

A hetedik pontot már lereagáltam egy másik pont átfedésében, a nyolcadik ponttal meg nem tudok mit kezdeni: azt mondja, hogy ha kicsit is diszlexiás vagy, eszedbe ne jusson. A diszlexia az értőolvasás egyik legnagyobb nehézsége. Ha valaki diszlexiás gondokkal küzd, valljuk be őszintén nem nagyon szeret olvasni, s akkor pedig írni hatványozottan nem fog szeretni, mi öröme lenne tehát neki a blogolásban?

A kilencedik pont: a sikeres blogok gyakorlati ösvénye, ennek az ellenkezőjét mutatja! Lehet valós értékeket képviselni és látogatottságot elkönyvelni. Fontos azonban érteni azt, hogy mit is jelent akár csak marketing szempontból is a látogatottság. A kevesebb mindig jobb mint a több, mert a minőségi orientálódásban van a lényeg! Pont az Index, amikor a tömegek intelligenciája korlátozott? Ne már 😉

A tizedik pont: a nyelvtanulás tényleg egy jó dolog. A beszédkészség kialakulása egy fontos tényező, de ugyanakkor már csak az ’56-os amerikai magyarok íráskészsége alapján is mondhatom — azokra gondolok akiket én ismerek, nem kívánok általánosítani, vagy bárkit is megsérteni — az adott nyelvterületen a helyesírás egy nagyon is fontos dolog. Mi segíthet ennek gyakorlásában a lehető legjobban, ahol még okosító visszajelzéseket is kaphatunk az adott nyelvre született emberek hozzászólásain keresztül, mint a blog? 🙂

A fenti cikkemmel, elemzésemmel, félreértés ne essék, nem Völgyi Attila gondolkodásának helyességét, vagy saját tapasztalatainak hitelét szeretném megkérdőjelezni! Sőt úgy gondolom, nagyon sok ember pontosan a fentiekben általa említett 10 pont alapján gondolkodik, de mégis úgy vélem, talán ez a kudarc oka. Mint említettem a blogroll véget, rengeteg RPG releváns, magyar nyelvű tartalmakat keresek. Nehéz a feladat, mert mint mondtam kicsi a felhozatal ezekből hazánkban. De akár magyar, akár külföldi RPG, vagy online játékokkal foglalkozó blogok többségét nézem akkor az a sajnálatos tendencia, hogy a kitartás a blogolókban átlagosan 8 hónap szokott lenni. Pedig a kreált tartalmaik nagyon is hasznosak, és hála a jó égnek Völgyi Attilával ellentétben nem mindenki törli le a teljes blogtartalmát, miután abbahagyta a blogolást. Azért is fontos meghagyni mert egy blog egy nagyon hasznos adatbázis is egyben, s attól mert esetleg a szerzője már nem folytatja, az archívuma is hasznos lehet másoknak. Persze a cikkben említett blogger koncepcióját megértem, hogy miért törölte tartalmát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..